Kelenvölgy az 1900-as évek kezdetén még csak éledező település volt. Az évtized során a lélekszám növekedésével, helybéli iskola és szentmisék szükségét érezték az egyre szaporodó katolikus hívek. 1909-ben elemi iskola létesült. 1911-ben a hívek hordozható oltárt és harmóniumot vásároltak, valamint harangot önttettek. 1911. Szentháromság vasárnapjától az iskola egyik tantermében tartották a szentmiséket vasárnapokon és ünnepnapokon. 1920-ban Templomépítő Egyesületet hoztak létre, mely a helybeli templom mielőbbi megépítését tűzte ki céljául. A nemes törekvés szolgálatába állt az 1922-ben Budafokra kinevezett Poós Rezső plébános és mindvégig kitüntetett figyelmet fordított Shvoy Lajos fehérvári megyéspüspök is, aki 1927-től több mint negyven éven át volt főpásztorunk.1927-ben egyházközség alakult, mely átvette a templomépítési szándékot Az ekkor már kb. 2000 lelket számláló többnyire kisfizetésű, de nyílt szívű, szorgalmas alkalmazott, gyári munkás foglalkozású kelenvölgyi katolikusok erejükön felül gyűjtötték fillérjeiket templomunkra, hogy Isten háza méltóképpen hirdethesse erős hitüket a jövő századaiban is.
A Kecskeméty József által adományozott, valamint örökölt és a Kelenvölgyi Római Katolikus Egyházközség által megvásárolt mintegy két hektárnyi telken Weichinger Károly építész tervei alapján Mester és Kiss építőmesterek építették meg a templomot a helyi lakosok adakozásából. Az egyhajós 12,75 m széles és 32 m hosszú, emelt szentéllyel és a hajóval egytérben, kereszt-irányban csatolt, két oldalkápolnával tervezett épület, csúcsíves boltozattal, 16 m-es legnagyobb magassággal készült A tervezett torony anyagiak hiánya miatt nem épülhetett meg. 1931. május 17-én a Szentháromság tiszteletére, Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel. 1932-től kezdve helyben lakó – kihelyezett budafoki káplánként működő – lelkész látta el a lelkipásztori teendőket. 1940-ben önálló lelkészség lett, 1946-ban plébániai rangra emelkedett.
Az altemplom kriptájában nyugszik Kecskeméty József (a templomkert adományozója) és felesége, valamint a Kelenvölgyben működött plébánosok, és a helyhez kötödő katolikus hívek végső nyughelye is itt van.
A lélekharang a sekrestye mellett, téglából épült haranglábra került, melyet 1967-ben a jelenleg is látható acélszerkezetű harangláb váltott fel, melyben két harang függ. Mindkét harang Walser Ferenc harangöntő mester műhelyében készült, az alsó 1880-ban, a felső 1911-ben. A templom főbejáratához a korlátos teraszra kétoldalt lépcsősor vezet.
A II. világháborúban a templom megsérült, de a helyreállítás a hívek adományaiból hamar megtörtént. A templom teljes felújítására 1997-2000-ben került sor, a padlóburkolat pedig 2018-2019-ben nyerhette el mai formáját.
A kelenvölgyi templom nem műemlék ugyan, de az épület művészi belső falfestményei belső kiképzése, asztalos famunkái maradandó élményt nyújtanak a látogató számára is. A szentély egyenes záródású hátfalán freskó sáv foglalja kertbe a főoltár-képet, mely Haranghy Jenő festőművész alkotása. Az olajfestmény-együttes öt, kereszt alakban elhelyezett négyszöget foglal magában. Középen a Szentháromság, mellette balra Krisztus születése, alul az Utolsó Vacsora, jobbra a Szentlélek eljövetele, felül pedig a Feltámadás. Az oltárképet ölelő, Rakssányi Dezső által 1940-ben készített falfestmény-keret az angyalok szolgálatát hirdeti, középpontjában Krisztus a kereszten, előtte az Oltáriszentség. A fából készült szentségi főoltár az eredeti helyén, az örökmécses pedig jobbján a hátfalon függ.
A Szentély előtt közvetlenül a főhajóban Szűz Mária és Jézus szíve gipsz-szobor áll. A főhajó oldalfülkéiben jobb oldalon Szent József a kisdeddel és Szent Antal a gyermekkel, bal oldalon Lisieux-i Szent Teréz és Fatimai Szűzanya gipsz-szobrai állnak. A Keresztút 14 állomásának domborképeit a főhajó oldalfalaira helyezték. A keresztút Máriahegyi János szobrászművész alkotása terralith gipszből.
1971-re kialakult az új liturgikus tér, A liturgikus térátrendezésnél a szentély előterébe szembemiséző, alulról ívelt oltár került, mindkét oldalán műkőből készült ambóval, melyeken az Α illetve Ω betű látható Maklári Jenő tervei szerint. A szembemiséző oltárt Dobai Kálmán helyi asztalos mester készítette.
A Szent Kereszt oltár 1932-ben került a templom baloldali mellékkápolnájába. Felette fakereszten művészi kivitelű gipsz korpusz. A jobb oldali mellékkápolnában elhelyezett hordozható, festett puhafaoltárnál tartották 1911-től a régi iskolában a szentmiséket. A kápolna tagolt, íves betonfödémmel rendelkezik, a falat liturgikus jelképek díszítik. Az oltáron a Prágai Kisjézus szobra áll. 1961-ig itt állt a vörös márványból készült keresztelőkút, melyet áthelyeztek a bal oldali kápolna elé.
A templomhajó jobboldalán, a szentségi kápolnával való találkozásának sarokfalán elhelyezett keményfa szószéket 1933. évben a hívek adományaiból az Oberbauer cég készítette. Mellvédjét körben a négy evangélista aranyozott domborműve, hátterét ugyancsak aranyozott, harsonázó angyalok díszítik.
A 180 személy befogadására alkalmas, művészi kivitelű tölgyfapadokat Weichinger Jenő tanár tervei alapján a helybeli Maklári József műbútor asztalos készítette 1937-ben.
Az orgonát a hívek adományából Demény Imre budapesti orgonakészítő mester építette, hat regiszteres, négy és fél oktávos, egy manuálos 1963-ban villanymotorral korszrűsítették. 2009 óta, szintén a hívek adományainak köszönhetően, egy három manuálos 42/170 regiszteres digitális Viscount Vivace 90 orgona szól.
Források:
TAKÁCS SÁNDOR: Kelenvölgyi Hírmondó 2001. 2006.
BÍRÓ AURÉL: Budapest – Kelenvölgy Szentháromság Plébánia története, Julianus Útikönyvek Kiadója, 2010.
MAYERNÉ LENDVÁRY MÁRIA: Kelenvölgyi Szentháromság plébániatemplom, BVE Templomtörténeti sorozat 2014.
A Kecskeméty József által adományozott, valamint örökölt és a Kelenvölgyi Római Katolikus Egyházközség által megvásárolt mintegy két hektárnyi telken Weichinger Károly építész tervei alapján Mester és Kiss építőmesterek építették meg a templomot a helyi lakosok adakozásából. Az egyhajós 12,75 m széles és 32 m hosszú, emelt szentéllyel és a hajóval egytérben, kereszt-irányban csatolt, két oldalkápolnával tervezett épület, csúcsíves boltozattal, 16 m-es legnagyobb magassággal készült A tervezett torony anyagiak hiánya miatt nem épülhetett meg. 1931. május 17-én a Szentháromság tiszteletére, Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök szentelte fel. 1932-től kezdve helyben lakó – kihelyezett budafoki káplánként működő – lelkész látta el a lelkipásztori teendőket. 1940-ben önálló lelkészség lett, 1946-ban plébániai rangra emelkedett.
Az altemplom kriptájában nyugszik Kecskeméty József (a templomkert adományozója) és felesége, valamint a Kelenvölgyben működött plébánosok, és a helyhez kötödő katolikus hívek végső nyughelye is itt van.
A lélekharang a sekrestye mellett, téglából épült haranglábra került, melyet 1967-ben a jelenleg is látható acélszerkezetű harangláb váltott fel, melyben két harang függ. Mindkét harang Walser Ferenc harangöntő mester műhelyében készült, az alsó 1880-ban, a felső 1911-ben. A templom főbejáratához a korlátos teraszra kétoldalt lépcsősor vezet.
A kelenvölgyi templom nem műemlék ugyan, de az épület művészi belső falfestményei belső kiképzése, asztalos famunkái maradandó élményt nyújtanak a látogató számára is. A szentély egyenes záródású hátfalán freskó sáv foglalja kertbe a főoltár-képet, mely Haranghy Jenő festőművész alkotása. Az olajfestmény-együttes öt, kereszt alakban elhelyezett négyszöget foglal magában. Középen a Szentháromság, mellette balra Krisztus születése, alul az Utolsó Vacsora, jobbra a Szentlélek eljövetele, felül pedig a Feltámadás. Az oltárképet ölelő, Rakssányi Dezső által 1940-ben készített falfestmény-keret az angyalok szolgálatát hirdeti, középpontjában Krisztus a kereszten, előtte az Oltáriszentség. A fából készült szentségi főoltár az eredeti helyén, az örökmécses pedig jobbján a hátfalon függ.
A Szentély előtt közvetlenül a főhajóban Szűz Mária és Jézus szíve gipsz-szobor áll. A főhajó oldalfülkéiben jobb oldalon Szent József a kisdeddel és Szent Antal a gyermekkel, bal oldalon Lisieux-i Szent Teréz és Fatimai Szűzanya gipsz-szobrai állnak. A Keresztút 14 állomásának domborképeit a főhajó oldalfalaira helyezték. A keresztút Máriahegyi János szobrászművész alkotása terralith gipszből.
1971-re kialakult az új liturgikus tér, A liturgikus térátrendezésnél a szentély előterébe szembemiséző, alulról ívelt oltár került, mindkét oldalán műkőből készült ambóval, melyeken az Α illetve Ω betű látható Maklári Jenő tervei szerint. A szembemiséző oltárt Dobai Kálmán helyi asztalos mester készítette.
A Szent Kereszt oltár 1932-ben került a templom baloldali mellékkápolnájába. Felette fakereszten művészi kivitelű gipsz korpusz. A jobb oldali mellékkápolnában elhelyezett hordozható, festett puhafaoltárnál tartották 1911-től a régi iskolában a szentmiséket. A kápolna tagolt, íves betonfödémmel rendelkezik, a falat liturgikus jelképek díszítik. Az oltáron a Prágai Kisjézus szobra áll. 1961-ig itt állt a vörös márványból készült keresztelőkút, melyet áthelyeztek a bal oldali kápolna elé.
A templomhajó jobboldalán, a szentségi kápolnával való találkozásának sarokfalán elhelyezett keményfa szószéket 1933. évben a hívek adományaiból az Oberbauer cég készítette. Mellvédjét körben a négy evangélista aranyozott domborműve, hátterét ugyancsak aranyozott, harsonázó angyalok díszítik.
A 180 személy befogadására alkalmas, művészi kivitelű tölgyfapadokat Weichinger Jenő tanár tervei alapján a helybeli Maklári József műbútor asztalos készítette 1937-ben.
Az orgonát a hívek adományából Demény Imre budapesti orgonakészítő mester építette, hat regiszteres, négy és fél oktávos, egy manuálos 1963-ban villanymotorral korszrűsítették. 2009 óta, szintén a hívek adományainak köszönhetően, egy három manuálos 42/170 regiszteres digitális Viscount Vivace 90 orgona szól.
Források:
TAKÁCS SÁNDOR: Kelenvölgyi Hírmondó 2001. 2006.
BÍRÓ AURÉL: Budapest – Kelenvölgy Szentháromság Plébánia története, Julianus Útikönyvek Kiadója, 2010.
MAYERNÉ LENDVÁRY MÁRIA: Kelenvölgyi Szentháromság plébániatemplom, BVE Templomtörténeti sorozat 2014.