Szent Péter apostol első leveléből (1 Pét 2,23-24; vö. Iz 53,7)
"Amikor szidalmazták, nem viszonozta a szidalmat; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta magát az igazságos bíróra... Sebei szereznek számunkra gyógyulást."

Elmélkedés
Ha komoly életre és Krisztus követésére szánod el magad, akkor készülj fel arra, hogy kevés elismerésben lesz részed! Az ismerőseid furcsán néznek rád. Egyre többen kerülnek a különös nézeteid miatt. A szüleid nem ismernek rád. Aranyos, de élhetetlen alaknak tartanak.
Amikor a békét keresed, gyávasággal vádolnak. Mint aki képtelen kiállni az érdekeiért. Ha megbocsátasz, azt látják, hogy túl puha vagy. Miért nem vasalod be a jogaidat? Ha kiállsz az igazság és az eszményeid mellett, akkor meg kemény fejűnek neveznek. Alig látják be, hogy te csak vállalod és képviseled az igazságot. Te már tudod, hogy egy kicsit meghaltál a világnak. Legalábbis nem az e világ értékei szerint rendezed be az életedet. Ez a harc azzal jár, hogy összeszeded minden erődet.
Lesz egy pillanat, amikortól ezt a krisztusi életet nem fogod dramatizálni. Valódi fordulópont lesz. Nem keresed a szenvedést és a meg nem értést, de nem is kerülgeted. Tudod, hogy a világnak szóló meghalás egy valódi újjászületés. És mint minden születés fájdalommal és kínlódással jár. Minden nap meg kell halni egy kicsit az önzésnek, a gőgnek, a túlhajtott önértékelésnek!
Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.

Jézus életstílusában akarsz részt venni? Részed lesz a minden napjaiban, a magányában, a meg nem értettségében is. Így halsz meg a világnak. Életed minden fontos része rejtve marad. Elrejtve Istenben.